2011. augusztus 30., kedd

1 ÉVES LETTEM !


Az idő múlásával, az ember úgy van, a születésnappal, hogy nem örül neki...ez a szülinap most mégis más,  de nagyon, mert nagy örömöm volt benne, sok tapasztalatot szereztem, ezért  észrevétlenül telt el. 
  Egy éve írom a blogot, 191 bejegyzéssel, ami nem sok, de szerintem annyira kevés sem. Nagyon hálás vagyok,  először is azoknak, akik támogatnak és biztatnak, akik rendszeresen hozzászólnak a bejegyzéseimhez, akik rendszeres olvasóim, és azoknak, akik csak csendben figyelnek ! Őket csak bátorságra bíztatom, nyugodtan tehetnek itt megjegyzéseket, nem kell mást tenni, csak egy érvényes Google által működtetett,  fiókkal kell rendelkezni, oda bejelentkezni, és már írható az üzenet, de az "anonim" lehetőséget is lehet választani, csak írjatok! Ezt azért írom, mert sok visszajelzést kapok, hogy" írnék, de nem tudom, hogy kell" , hát így!
 Amikor megvettem az első számítógépemet, (nem tegnap volt!) már akkor előszeretettel bújtam a különféle, gasztronómiai csodákat. Később felbátorodva, én is elkezdtem írni a blogomat, az volt az elsődleges célom, hogy valóban megosszam a gasztronómiát kedvelőkkel, érdeklődőkkel az általam készített, itthon kipróbált, bevált receptjeimet, és segítséget nyújtsak másoknak, mert az életünk legfontosabb tevékenységének tartom.
  Elég korán, kb 5-6 évesen, már elkezdtem érdeklődni a főzés iránt. Számtalan sok, főzőcske készletem volt, (már akkor!) drága Apám, egy adott pillanatba, az időközben kiüresedett garázst, berendezte nekem, baba főzőcske konyhának, ahol kiélhettem extrém ötleteimet, persze akkor még csak játékból. 9 évesen, már megfőztem az első "igazi" tarhonya levesemet is!  Az alapokat még az Édesanyámtól kaptam, de mivel 13 éves voltam, amikor elvesztettem, és bár Apám is istenien főzött, mégsem volt elég türelmem tőle tanulni, iszonyú precizitásával, hamar kihozott a sodromból , amit most már nagyon bánok...szóval, otthonról elkerülve,  elég sok hiányossággal rendelkeztem. Amikor megismertem a férjemet, rövid időre rá, messze kerültünk az otthonunktól, ahol szépen lassan alakult ki a főzési technikám. Azért lassan, mert a párom, Anyukája főztje után, igen csak nehéz feladatom volt, amit az óta átértékeltem, de akkor nagyon nehezen viseltem. Most már, annyi együtt töltött idő után, összekovácsolódva, ebben is,  nagyon büszke rám a férjem, és teljesen hozzászokott, és szereti a kosztomat :)
 A blogomban, nem volt, és a jövőben sem lesz, az a célom, hogy versengésbe kezdjek más blog társammal, hogy görcsösen lessem és kutassam, ki - mit és hogyan csinál, de  persze, szeretek minél több információt beszerezni, újítani,  úgy a netről, mint könyvekből, újságokból,  és ami megtetszik  ki is próbálom. Én, kínosan figyelek arra is, hogy  tisztességesen "Játsszak", és ha egy konkrét blogról hozok receptet, azt mindig megjelölöm, nem szeretnék ezek elmulasztásával, magamra haragítani senkit.  Sajnos találkoztam olyanokkal, akik ezt elmulasszák, az én nézetemben, veszítve ezzel a szimpátiájukból.
Köszönöm, még egyszer az olvasóimnak, hogy ilyen szép számban olvasnak, követnek figyelemmel!  Tartsátok meg a jó szokásotokat, nagy örömömre !

2011. augusztus 26., péntek

Caprese saláta


Már enni sincs kedvem ! az iszonyú meleg,  a fiam hiányától, vagy a nehéz napom,  nem tudom, de még ez a kedvenc salátám is olcsó  vigasz volt. Erről a salátáról, mindig Olaszország jut eszembe! édes kerti paradicsom, friss bazsalikom,  telemeával, mert mozzarella helyett, ez került bele.

Hozzávalók:
  • mozzarella ( telemea)
  • friss bazsalikom levél
  • paradicsom
  • olajbogyó
  • só, bors, olívaolaj.
Felkockázom a sajtot, a paradicsomot felszeletelem, megszórom bazsalikom levéllel, sózom, borsózom, olívaolajjal meglocsolva, pár szem olajbogyóval, már ehető is. 


2011. augusztus 25., csütörtök

Savanyúság uborkával, paprikával, hagymával


Nagyon egyszerű, és  finom savanyúság télire, de, az elkészítése után két héttel már fogyasztható. Szóval, azt javaslom, készítsétek el, 2 hét múlva megkóstoljátok, és ha bejön, lehet raktározni télire is belőle!

Hozzávalók:
  • 2 kg. uborka
  • 5 db. zöldpaprika
  • 3-4 hagyma
  • 500  ml. víz
  • 500 ml. ecet (9 %)
  • 2 ek. cukor
  • 2 ek. jódmentes só
  • 1-1 ek. mustármag, szemes bors, 2-3 babérlevél.
Az alaposa megmosott zöldségeket, felkarikáztam, a hagymákat gyűrűire szedtem, enyhén besóztam, összekevertem és hagytam állni, kb.15 - 20 percet, ezután, kinyomkodtam a zöldségeket és kimosott, üvegekbe adagoltam. 
A vizet az ecettel, sóval, cukorral, fűszerekkel felfőztem, majd forrón a zöldségekre öntöttem, hogy ellepje. Rácsavartam a tetejét. Egy nagy lábos alját kiraktam újságpapírral, ráhelyeztem a megtöltött  üvegeket, felöntöttem annyi meleg vízzel, hogy félig ellepje őket, lassú tűzőn hagytam főni. A forrás akkor kezdődik, amikor az üveg belsejében már buborékok jönnek fel. Innen számítva kb. 45-50 percig főztem. 
Lefedve, vagy egy nagy konyharuhával beborítva, vagy ha van megfelelő fedőnk az is jó, a vízben hagytam kihűlni, csak ez után tettem a helyére. 


2011. augusztus 24., szerda

Szilvás gombóc angyalbögyörővel


Már közöltem, még tavaly egy egyszerűbb szilvás gombóc receptet itt, most mégis bátorítanám azokat, akik még nem próbálták, hogy merjenek nekifogni,  mert nem olyan nehéz az elkészítése. A lényege az, hogy ne lisztezzük el, egy puha tészta szükséges ahhoz, hogy egy jó gombócunk legyen. 
Annak idején, otthon, mindig csinált Édesanyám a gombóc mellé "angyalbögyörőt" ami nem más, mint a nudli, de mi így mondtuk neki. Mivel szép nagy szilvákat vettem, ezért fél került egy gombócba. Ajánlóm figyelmetekbe mellé a fahéjas szószt. Mindig több szilvát magozok, mint amennyi gombóc alapanyagom van, így most, a lecukrozott, fahéjazott szilvákat, összefőztem, a szilva öntetnél használt balzsamecet helyett, vörösborral főztem össze.

Hozzávalók:
  • 1 kg. krumpli
  • kb. 20-30 dkg. liszt (attól függ, mennyire lisztes a krumpli)
  • 2 ek. búzadara
  • 3 ek. olaj
  • 1 tojás
  • 1/2 kg. szilva
  • cukor
  • fahéj
  • 5 dkg. vaj
  • 6 ek. zsemlemorzsa
  • öntethez 0,5 dl. félédes vörösbor.
A krumplikat feltettem főni, héjában. Amikor megfőtt, megpucoltam, és még melegen áttörtem. Összekevertem az olajjal, liszttel, darával, picit megsóztam, ráütöttem a tojást, majd alaposan összegyúrtam. 
Nagy fazékba, vizet tettem forrni, enyhén megsóztam. 
A zsemlemorzsát, világosra pirítottam a vajban.
A szilvákat kimagoztam, megszórtam őrölt fahéjjal, és cukorral. A tésztát, kettévágtam, nem egészen egyenlően, így a nagyobb részét,  lisztezett deszkán, 1/2 cm. vastagságúra nyújtottam, kockákra vágtam, közepébe helyeztem a szilvát, ellentétes széleit összefogtam, gombóccá formáztam.
A tészta másik feléből, vékony hengert sodortam, késsel felszeleteltem, majd nudlikat formáztam belőlük. 
A lobogó forró, sós vízben, előbb a gombócokat főztem ki, legvégül a nudlikat, de,  amikor beleraktam a gombócot, már mérsékeltem a tűzet. Amikor feljöttek  a víz tetejére, még főztem, 3-4 percet, majd leszűrtem, és megforgattam a pirított zsemlemorzsába. 
A megmaradt szilvát, leöntöttem a borral, 2-3 percig főztem, ha szükséges még édesíthető. Ezzel, és porcukorral meghintve tálaltam. 



2011. augusztus 22., hétfő

Karalábéleves májgaluskával


Ezt a finom levest, még a múlthéten főztem, csak éppen nem volt időm erre járni!
Még a fiam is jóízűen megette, pedig a májat nem szereti. 
Most éppen a Balatonon sütteti a hasát, a héten üres lesz a ház nélküle :(

Hozzávalók:
  • 2 nagy karalábé
  • 5 dkg. vaj
  • 2 ek.liszt
  • só, bors, fél csokor petrezselyem.
Májgaluska:
  • 10 dkg. csirkemáj (4 db.)
  • egy-egy kiskanál só, őrölt fekete bors, majoránna
  • fél csokor petrezselyem
  • 1 db. tojás
  • kb. 4 ek. zsemlemorzsa.
 A leves betétjéhez, a májat elkapartam, azaz, deszkára téve, egy éles késsel, elkezdtem kaparni, így megszabadítottam a hártyáktól. Sózta, a fűszerekkel ízesítettem, beleütöttem a tojást, rászórtam a zsemlemorzsát, a finomra aprított petrezselymet, és összedolgoztam. Felhasználásig félretettem.
 A karalábékat megpucoltam, vékony, apró  hasábra vágtam. A vajat felolvasztottam, a karalábét 2-3 percig pároltam, megsóztam, borsóztam, megszórtam a liszttel és felöntöttem 1-1 és 1/2 liter vízzel,(még finomabb, ha húslevessel öntjük fel!) Hagytam főni. Amikor már majdnem megpuhult, kiskanál segítségével, galuskákat szaggattam a levesbe, együtt még főztem, 4-5 percig. Utólag megszórtam friss petrezselyemmel.




2011. augusztus 17., szerda

Hangyaboly


Ma tölti a fiam a 12 évet! Ezt sütöttem,  az ő kérésére! A hagyományos, csokis hangyaboly töltelék helyett, mogyoró krémmel. Ha valaki nem kedveli a nagyon édes, tömény  krémeket,( mint ahogy mi sem!) akkor ezzel a krémmel próbálkozzon, mert nagyon kellemesen édes, és  könnyű . 

Tészta :
  • 5 db. tojás
  • 5 púpozott ek. cukor
  • 5 púpozott ek. liszt
  • 1  mk. sütőpor.
Töltelék:
  • 15 dkg. mogyoróvaj (nem mogyoró krém!)
  • 10 dkg. porcukor
  • 1 púpozott tk. zselatin (1 dkg.)
  • 1 dl. hideg víz
  • 4 dl. tejszín
  • 10 dkg.étcsoki dara
A tojássárgáját a cukorral habosra kevertem. Ezután hozzáadtam a sütőporral elkevert lisztet. Apránként, lazán belekevertem a keményre felvert tojásfehérjét és egy kivajazott, lisztezett közepes tepsibe töltöttem. Előmelegített, 150 fokos sütőben, 30-35 percig sütöttem. Hagytam kihűlni. 
A krémhez, a hideg tejszínt 2 ek. porcukorral, kemény habbá vertem. A zselatint a hideg vízben megáztattam, majd teljes olvadásig melegítettem. A maradék porcukrot, a mogyoróvajat és a meleg zselatint simára kevertem, majd beleforgattam a tejszínhabba. A piskótából egy akkora karikát vágtam, amekkora a szűrő alja,(ugyanis tészta szűrőbe raktam ki, ettől lett bomba alakú)  a többiből, 3 ujjnyi csíkokra vágtam, körberaktam a szűrő oldalát, rákanalaztam a krémet, majd újra piskóta, krém, legfelül piskóta kerüljön.  Lefedve, egy éjszakán át pihentettem. Másnap, (ma) kiborítottam, a megmaradt krémmel vastagon bekentem, csokidarával beszórtam.



És végül, de nem utolsó sorban! Ő Ádám az én fiam! Remélem,  megbocsájtja nekem, elfogult, büszke anyjának,  hogy felraktam a blogomra, ugyanis nem akar szerepelni a nyilvánosság előtt,de... legyen ez most kivétel! Boldog szülinapot drágám!!



2011. augusztus 16., kedd

Erdélyi padlizsános lángos


 Nyílt mellettünk egy zöldséges, ahol a tulajdonos egy olasz. Bár, többnyire a piacon szeretek vásárolni, most mégis úgy történt, hogy betértem oda, kíváncsiságból. Vettem is egy kg. szép nyári almát, erre ő, rögtön megajándékozott 2 nagy padlizsánnal. Gondolom, így szeretné csalogatni, odaszoktatni az új vevőket. Mivel nem éppen a harmatos, reggeli szedésű zöldséget kaptam, és lángost kértek a fiúk, arra gondoltam, tölteléknek pont jó lesz.  

Hozzávalók a tésztához:
  • 2-3 közepes krumpli
  • 2 dl. tej
  • 3 dkg. élesztő
  • 1 tojássárgája
  • 40 dkg. liszt
  • só, pici cukor
  • olaj a sütéshez.
Töltelékhez:
  • 1 nagy padlizsán
  • 1 fej hagyma
  • 3 ek.olaj
  • 1-2 gerezd fokhagyma
  • só,  őrölt bors.
Töltelék; a padlizsánt megmostam, két végét levágtam. Normál esetben, héjastól felkockázom, most mivel nem volt friss, meghámoztam. Fél kiskanál sóval összekevertem, letakarva hagytam 15-20 percig. A hagymát az olajon megdinszteltem, majd hozzáadtam a zúzott fokhagymát is. A padlizsánt kinyomkodtam, hozzáadtam a hagymához, kis lángon, kb. 12 percig puhára pároltam. A végén, sóztam, borsóztam. Hagytam kihűlni.
   A krumplit megfőztem, még melegen áttörtem, majd hagytam kihűlni. 1/2 dl. langyos tejbe pici cukrot tettem, és belemorzsoltam az élesztőt, meleg helyen, letakarva, hagytam felfutni (10-15 perc)
A lisztbe kevertem a sót, áttört krumplit, tojássárgáját, az élesztőt, és a maradék tejjel, közepesen kemény tésztát dagasztottam . A tészta állaga függ a krumpli minőségétől, mennyiségétől is, ezért, ha szükséges adjunk még hozzá lisztet, az a lényeg, hogy a massza ne ragadjon már a kezünkhöz, de állaga puha maradjon. Letakarva, duplájára kelesztettem.
A tésztából, tenyérnyi darabokat szaggattam, mindegyik közepére tettem a töltelékből, majd félbehajtottam, széleit összenyomkodtam, majd nyújtófával kissé ellapítottam. Bő forró olajban, első felét lefedve, majd a másikat fedő nélkül pirosra sütöttem. Jól lecsöpögtetve, melegen, de már nem forrón tálaltam. Lehet, tejföllel, sajttal, vagy csak magában, fogyasztani.



2011. augusztus 15., hétfő

Vadas mártás marhahússal


Nagyon szeretjük a vadast. Általában olyankor készítem, amikor, marhahúsból főzőm a húslevest, ilyenkor, grízgaluskát főzök mellé, így egy csapásra megvan a leves és a második fogás is.  Szerintem, egyáltalán  nem nehéz az elkészítése. Én annak idején, még az Anyósomtól tanultam az elkészítés fortélyait. Tudom, hogy sokan inkább zsemlegombóccal szeretik, de idő hiányában most szarvacskával ettük, az az igazság ezzel jobban is szeretjük.

Hozzávalók:
  •  1/2  kg. marhahús 
  • 4 sárgarépa
  •  2 petrezselyem
  • 1/2 karalábé
  • 1 zeller
  • 1 fej hagyma
  • 4 cikk fokhagyma
  • só, egész bors.
Mártáshoz:
  • 2 ek. cukor
  • 1 ek. liszt
  • 1 ek. mustár
  • 1 dl. tejföl
  • só, bors, babérlevél
  • és persze a zöldségek átpasszírozva.
A zöldségekkel, a hússal, fűszerekkel, húslevest főztem, lassú tűzőn, hagytam puhára főni, közben leszedve a habját. Amikor puhára főtt, leszűrtem, a zöldségeket, 1/2 dl. húslevessel még forrón összeturmixoltam. Egy lábosba a cukrot világosra olvasztottam, felöntöttem 1 dl. húslevessel, hagytam, hogy a cukor feloldódjon benne, majd, hozzáadtam a zöldségpépet, sóztam, borsóztam, babérlevelet is hozzáadtam, hagytam, hogy összeforrjon. Amikor elkészült, belekevertem a tejfölt, amiben elkevertem a lisztet, és a mustárral ízesítettem. A húst felszeleteltem, ráöntöttem a mártást és kifőtt tésztával tálaltam.



2011. augusztus 14., vasárnap

Sajtóközlemény!


forrás innen
Maxnál olvastam erről, gondoltam én is kiteszem, mert fontos információnak tartom!

Sajtóközlemény a Kecskeméti barackos kölestoráról (Magyarország tortája 2011)

Sajtóközlemény
Budapest, 2011. augusztus 12.

Tisztelt Címzettek!
Kérjük az alábbi közlemény megjelentetését a Magyarország Tortájáról az írott és elektronikus sajtóban több helyen tévesen megjelent információ helyreigazítása érdekében. A közlemény rendkívül fontos, mivel a megjelent téves információ népegészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent!
Magyarország Tortájának augusztus 10-i, parlamenti sajtótájékoztatója után több webes hírportálon és weblapon téves információ jelent meg az eseményről szóló cikkekben.
„A desszertet cukorbetegek és lisztérzékenyek is fogyaszthatják” mondat ebben a formában a sajtótájékoztatón nem hangzott el és nem helytálló, valamint rendkívüli kockázatot jelent a cukorbetegek és lisztérzékenyek számára.
Az eredeti recept alapján készült torta nem fogyasztható sem lisztérzékenyek, sem cukorbetegek számára!
A sajtótájékoztatón és több más nyilatkozatban arról tájékoztattuk a médiumokat, és rajtuk keresztül a lakosságot, hogy a torta, mivel az alapja kölestésztából készül, mely nem tartalmaz lisztet, az alapanyagait tekintve megfelelő gyártási technológia és a jogszabályban meghatározott előírások betartásával gluténmentesen, valamint diétás étrendbe illeszthető formában is készíthető, a receptben a megfelelő, cukorbetegek számára fogyasztható cukorpótló anyagok cukor helyetti használatával.

Együttműködésüket köszönve
Üdvözlettel

Selmeczi László
 

2011. augusztus 13., szombat

Írós bagett


Most sütöttem először bagettet, a formázáson még van csiszolni valóm, de ropogós héjú, foszlós belsejű, lett.  Tudom, hogy lehet kapni bagett sütőt, de sajnálok annyi pénzt kiadni érte, tepsibe is megteszi. Ebből a mennyiségből, két nagydarab lesz, azaz, én az egyiket keresztbe tettem a tepsibe, a másikat kettévettem, így egy hosszú és két kisebb lett, és elfértek a nagy tepsin. Nagyon egyszerű, aki nem gyakorlott kenyérsütő, az is nyugodtan nekifoghat.

Hozzávalók:
  • 50 dkg. liszt
  • 2 dkg. élesztő
  • 4 dl. író ( Sana )
  • 2 tk. só
  • a nyújtáshoz liszt.
 5 ek. írót meglangyosítottam, elmorzsoltam benne az élesztőt, megszórtam 1 ek. liszttel, meleg helyen hagytam kelni, kb. 15 percet. A  maradék, szobahőmérsékletű íróba kevertem a sót, a lisztet beleszitáltam a robotgép tálba, az íróval, és a kovásszal, hólyagosra dagasztottam. Letakarva, meleg helyen, 20-30 percig a duplájára kelesztettem. A megkelt tésztát átgyúrtam, kettévágtam, lisztezett deszkán, rúddá formáztam. Kikent tepsire fektettem. Egymástól kétujjnyi távolságra mélyen bevágtam, letakarva, hagytam még 30 percet pihenni. Sós vízzel megkentem, előmelegített sütőbe 200 fokon 25 percig sütöttem, majd még egyszer átkentem sós vízzel, és még 5 percre visszatoltam a sütőbe, ettől szép ropogós, barna héja lett. A sütőből kivéve, hagytam kihűlni.

Ezt a kisfiam fotózta!

2011. augusztus 11., csütörtök

Muszaka


Ez a kaja is olyan, ahány ház annyi féle! Van, aki a krumplit összetöri, van aki, padlizsán nélkül, besamellel vagy anélkül készíti, millió változata van. Nem egy fotogén kaja, de íze, nagyon finom !Nagyon szeretjük, bár idén még nem is volt a terítéken. Az én verzióm, a következő:
  • 1/2 kg. marhahús, darálva
  • 2 nagy paradicsom
  • 1 fej hagyma
  • fokhagyma
  • 1 nagy padlizsán
  • 1 kg. krumpli
  • só, bors, paprika
  • 2 dl. tejföl
  • 1 tojás.
A krumplit héjában megfőztem, meghámoztam, hagytam kihűlni. A padlizsánt meghámoztam, besóztam, hagytam állni. A felaprított hagymát, zúzott fokhagymát,  megdinszteltem,  hozzáadtam a húst, sóztam, borsóztam, pirospaprikával megszórva, lassú tűzön zsírjára sütöttem. 
A padlizsánt, kifacsartam, a paradicsomot, krumplit, felkarikáztam. Egy jénai alját kicsit beolajoztam, legalsó réteg krumpli, hús, padlizsán, paradicsom, folytattam a rétegezést, amíg tartott a hozzávalókból. A tetejére öntöttem, a tejfölben elkevert tojást, picit megsóztam. Sütőben, 30-35 percig sütöttem.


2011. augusztus 10., szerda

Bajor perecleves


Aki járt Kolozsváron, az biztos találkozott már pereccel, ugyanis minden második lépésnél megtalálható.
Nagyon népszerűek, mert kelleti magát a finom illatával,  olcsó és laktató. Két féle perecsütő van, a hagyományos, eredeti kemencében sütött, na, ebből már egyre kevesebb van, és a már puccosabb, modernebb, gépileg  sütött, mindkét módszerrel készültek, ropogós héjúak,( én az előbbit szeretem jobban) 3 féle ízesítéssel, sós, mákos, szezámmagos.
5-6 éve, amikor csak látogatóba jöttünk haza, nagyon élveztük, hogy madzagra felfűzve árusították, amit az óta, sajnos, beszüntettek, gondolom a higiénia miatt.  Ebből készült  a leves betétem, nagyon finom!!!
Azt nem is tudom, miért bajor, mert sörrel készül, vagy, mert pereccel?

Hozzávalók:
  • 2 közepes hagyma
  • 2 ek. olaj
  • 3 perec
  • másfél dl. világos sör 
  • 7 dl. húsleves
  • só, bors, reszelt szerecsendió, pirospaprika
  • 1/2 csokor petrezselyemzöld, vagy metélőhagyma.
Az egyik hagymát finomra aprítottam,  üvegesre pároltam egy ek. olajba. Megszórtam a pirospaprikával, ráöntöttem a sört (ez el is hagyható) a  húslevest, és főztem 10-15 percig. 
Eközben, a másik hagymát vékonyan felszeleteltem, gyűrűire szedtem,  és a maradék olajba, pirosra sütöttem. A pereceket felkarikáztam, fél cm. vastagságúra és  teflonban, szárazon megpirítottam. A levest, sóval, borssal, szerecsendióval megfűszereztem, lefedve még hagytam főni 5 percet. Forrón tálaltam,  a pirított pereccel,  a kisült hagyma karikával, és a tetején petrezselyemzölddel. 



2011. augusztus 9., kedd

Málnás - Oreo kekszes muffin

E két párosítás ötlete, onnan jött, hogy adott volt a két alapanyag, és kellett süssek "valami finomat". Állítólag az lett! 

Hozzávalók:
  •  25 dkg. liszt
  • 2 tk. sütőpor
  • 2 tojás
  • 2, 5 dl. joghurt
  • 10 dkg. cukor
  • 1 cs. vaníliás cukor
  • 0, 75 dl. olaj
  • fél citrom reszelt héja
  • 20 dkg. málna
  • 1 kis csomag Oreo keksz (6 db.)
Máz:
  • 1 tojás fehérje
  • 15 dkg. porcukor.
A sütőt előmelegítettem 160 fokra (légkeveréses). A lisztet tálba szitáltam, elvegyítettem benne a sütőport, beletördeltem a kekszet, nem túl apróra.  A tojásokat, a joghurtot, a cukrot és az olajat alaposan elkevertem. Hozzáadtam a málnát, majd gyorsan és csak rövid ideig belekevertem a lisztet. Papírformákba félig töltöttem, 25 percig sütöttem. 
Egy lábosba vizet öntöttem, feltettem főni. Egy másik lábosba, ami pont ráfért, öntöttem a tojás fehérjét, csipetnyi sóval kissé felvertem, apránként hozzáadtam a porcukrot, gyorsan kevergetve, kemény habot vertem. Ha már elválik az edény falától már kész. Minden muffin tetejét bekentem a mázzal, (gyorsan köt!) málnával, keksszel díszítettem. 



2011. augusztus 8., hétfő

Toszkán bableves


/Zuppa di fagioli
Ha valaki még nem evett ilyet, ne legyintsen, hogy á, ez "egy bableves", mert köze nincs a mi megszokott, jó magyaros bablevesünkhöz, egy egész más íz világ, köze csak annyi, hogy ebben is bab van! 

Hozzávalók:
  •  1/2 kg. friss, fehér bab
  • 2 csík szalonna
  • 1 hagyma
  • 4 répa
  • 1 kis gumó zeller
  • 3 krumpli
  • 1/2 kelkáposzta
  • 2 nagy paradicsom
  • 2 cikk fokhagyma
  • só, bors, kakukkfű, kömény, zöldpetrezselyem.
 A zöldségeket megpucoltam, megmostam,  felkockáztam. A szalonnát apróra vágtam, kisütöttem. A felaprított hagymát, fokhagymát megpirítottam, a szalonna zsírjában, a répát, zellert rádobtam, együtt még pároltam, majd megfűszereztem a; sóval, borssal, kakukkfűvel, köménnyel. Hozzáadtam a babot, felöntöttem vízzel. Amikor felforrt, adtam hozzá a többi zöldséget, együtt, készre főztem. Zöldpetrezselyemmel megszórva tálaltam. 




2011. augusztus 7., vasárnap

"Édes"lapjai



Ezzel a sütivel,  versenyre jelentkezem, "Anyukám féltve őrzött receptje..." címmel, a feltételek  Itt, Illéskrisznél találhatók! Remélem, megállja majd a helyét, ez az Édesanyám és Nagymamám által sütött, habkönnyű, légies sütemény.
Édesanyám nagyon jó háziasszony volt, rengeteget sütött, főzött, szerintem Tőle örököltem,a főzés iránti szeretetemet. Elég korán, tíz évesen,  fakanalat adott a kezembe, amit már akkor, előszeretettel használtam!
Még a napokban szemezgettem ezzel a recepttel, ami ott díszeleg az Édesanyám keze írásával, a  kedvenc szakácskönyve első lapján: "Édes" lapjai. Édes, Anyai nagyanyám volt, mindenki így szólította,  az ő nevét viseli a sütemény is! Bízom benne, hogy  elnyeri a tetszéseteket!

Hozzávalók:
  • 20 dkg. margarin
  • 1 tojás
  • 2-3 ek. tej
  • 1 mk. szalakálé (szalalkáli?)
  • csipetnyi só
  • liszt amennyit felvesz, kb. 60 dkg.
Krém:
  • 4 dl. tej
  • 1 rúd vanília 
  • 2 ek. liszt
  • 20 dkg. vaj
  • 4 ek. porcukor.
A szalalkálit elkevertem a tejben, majd a többi hozzávalóval együtt összegyúrtam.
Három egyenlő részre osztottam,  és alaposan belisztezett deszkán, egyenként késhegyvastagságú lapokat nyújtottam, majd sütőlemezen, 180 fokon, 10-15 perc alatt, világosra sütöttem.
A krémhez,  a tejet, a vaníliával és annak kikapart belsejével, feltettem főni. Amikor már főtt, óvatosan beleszórtam a lisztet, és hagytam besűrűsödni. Levettem a tűzről,  kihűtöttem.
A vajat kikevertem a cukorral, apránként hozzáadtam a kihűlt pudingot, együtt, habosra kevertem. Megtöltöttem a kihűlt lapokat, hűtőbe hagytam összeérni pár órát. Szeletekre vágva, porcukorral megszórva szervírozható. 


Az eredeti feljegyzett recept!

2011. augusztus 4., csütörtök

Kukoricadara-bundás hal, körömvirágos rizzsel


Hát, ez lett a kifogott halak sorsa!  Már jeleztem, hogy lesz még egy körömvirágos finomság, hát ez a rizs  lenne az. Lehet bármilyen más hús mellé is készíteni.
Már volt szó, Ednél arról, hogy mi mindent készítünk kukoricadarából, és többek közt, a panírozott hal is szóba jött, mely szerint, a törököknél is igen ismert ez a változata.
Apám nagy pecás volt, rengeteget jártunk kirándulni, pecázni, és többnyire így kisütve ettük a kifogott halakat. Akkoriban, volt egy MZ (ha jól emlékszem!)oldalkosaras motorunk, ezzel mehettünk családostól. Gyermekként imádtuk, mindaddig, amíg a nővéremmel, már nőttünk, és egyre nehezebben fértünk el benne. Régi szép idők!

Hozzávalók:
  • hal
  • kukoricadara
  • só, bors.
Körömvirágos rizshez:
  • 25 dkg. rizs
  • 2 cikk fokhagyma
  • 1 kis hagyma
  • 2 ek. olaj
  • 1 marék körömvirágszirom
  • só.
A felforrósított olajon, üvegesre pirítottam a lereszelt hagymát, fokhagymát. Beleszórtam a körömvirágszirmokat, 1-2 percig sütöttem, aztán beleforgattam a megmosott rizst is. Megsóztam, és felöntöttem 7 dl. vízzel. Lassú tűzön, fedő alatt, készre pároltam.
  A megpucolt halakat besóztam, belsejüket megborsóztam, kukoricadarába forgattam, bő, forró olajban, szép aranysárgára sütöttem.
Citrommal, rizzsel, salátával tálaltam.


És az én grillezett light adagom !